
A Sanghaji Baoshan víz aktivitásának meghatározó berendezés jelentősége:
Mikrobiális növekedés: a víz aktivitása szorosan kapcsolódik a mikroorganizmusok (például baktériumok, penészek, élesztők stb.) növekedéséhez. A legtöbb mikroorganizmusnak szüksége van bizonyos nedvességre a növekedéshez. Például a baktériumok általában aw > 0,91 környezetben nőnek, míg a penészek aw > 0,7 környezetben nőnek.
Kémiai reakciók: a nedvesség aktivitása befolyásolja a kémiai reakciók sebességét is, különösen a vízzel kapcsolatos reakciókban. Az alacsony nedvességaktivitás segít késleltetni ezeket a reakciókat, ezzel növelve az anyag stabilitását.
Élelmiszer megőrzése: Az élelmiszertudományban a vízaktivitás kulcsfontosságú tényező az élelmiszer tárolási idejének és biztonságának befolyásolásában. Az alacsonyabb vízaktivitás segít csökkenteni a mikrobák növekedését és késlelteti az élelmiszer korrupciós folyamatát.
Az íz és a textúra: A víz aktivitása az élelmiszer textúrájával és ízével is összefügg. Például az alacsony víztartalmú élelmiszerek általában szárazabbak, míg a magas víztartalmú élelmiszerek nedvesebbek lehetnek.
A Sanghaji Baoshan víz aktivitásának meghatározó berendezések gyakori alkalmazása:
Élelmiszeripar: a száraz gyümölcs, hús, kenyér és egyéb termékek nedvességi aktivitásának ellenőrzése az élettartam meghosszabbítása érdekében.
Gyógyszeripar: a gyógyszerek stabilitásának biztosítása és a gyógyszerek lebomlásának elkerülése.
Kémiai ipar: a kémiai reakciók sebességének szabályozása és a termékstabilitás javítása
A vezető habbélés összetett folyamat az ellenállás dinamikai változása és a tömörítés százaléka között, amikor tömörítést szenvednek. Az alábbiakban a vezető habbélés tömörítési százalékának és az ellenállás dinamikai érzékelési görbe mechanizmusának elemzése:
1. A vezető habbélés alapvető szerkezete és tulajdonságai
A vezető habok általában hab szuztrátumból állnak, amelyek vezető részecskéket tartalmaznak (pl. szénfekete, fémpor stb.). Nagyobb pórozitást és alacsonyabb ellenállást mutat tömörítés nélkül, míg tömörítés során a pórozitás csökkenik, az anyag alakulása és a vezetőutak változása az ellenállás változását okozza.
A tömörítés százaléka és az ellenállás változása
· Kezdeti állapot: amikor a vezető hab nem tömörített, a hab porózitása magas, az áram áramlásának útja viszonylag hosszú, az ellenállás magas.
· Sűrítési folyamat: a hab sűrítésével a porózus fokozatosan csökken, a vezető részecskék közötti érintkezés növekszik a habszerkezetben, és az áram áramlásának útja rövidebb, ami az ellenállás csökkenéséhez vezet.
· Bizonyos százalékos sűrítés után: amikor a hab nagyobb sűrítést szenved, a pórusok szinte teljesen eltűnnek, a hab szerkezete összeomlhat vagy szorosabbá válhat, az ellenállás változása fokozatosan stabilizálódik. Ebben az esetben az ellenállás változása általában sima lesz, vagy az anyag visszafordíthatatlan sérülése miatt az ellenállás drasztikusan növekedhet.
3. Az ellenállás dinamikus változási görbe mechanizmusa
Az ellenállás változása a tömörítés során általában a következő fázisokban jelenik meg:
1. fázis: Alacsony tömörítési fázis (kezdeti fázis):
Ebben a szakaszban az ellenállás fokozatosan csökken a kompresszió növekedésével. A habszerkezet fokozatosan sűrítésével a vezető részecskék közötti érintkezési terület növekszik, és az áram áthaladó útja rövidebb, ami az ellenállás csökkenéséhez vezet. Az ellenállás változása ebben a szakaszban lassabb.
2. fázis: Középes tömörítési fázis:
· A közepes kompressziós fázisba lépéskor a hab pórusai jelentősen csökkennek, a hab geometriája és a vezető részecskék elrendezése megváltozhat, az ellenállás változása nyilvánvalóbb, és az ellenállás csökkenésének sebessége gyorsabb lehet.
3. fázis: magas tömörítési sebesség (tömörítési határ fázis):
· Amikor a sűrítési arány közel van a határhoz, a hab pórozusai alapvetően eltűnnek, és az ellenállás változása kiegyenlítődik. Ebben a szakaszban, ha a hab plasztikus deformációt vagy sérülést jelent, az ellenállás hirtelen növekedhet, amely az ellenállás drasztikus növekedésével nyilvánul meg.
4. fázis: visszafordíthatatlan deformációs fázis (ha létezik):
Ha a hab állandó deformációt jelent nagy sűrítés alatt (pl. anyag törése, vezető részecskék leesése stb.), az ellenállás drasztikusan növekszik. Ez a jelenség általában akkor jelenik meg, amikor a kompresszió elérte a határt.
4. Az ellenállás változását befolyásoló tényezők
· A vezető részecskék elosztása: A vezető hab ellenállási változásait a vezető részecskék elosztásának egyenletessége befolyásolja. Ha a vezető részecskék egyenletesen eloszlanak a habban, az ellenállás változása simabb lesz.
· Az anyagok rugalmassága és műanyagossága: A különböző vezető habok rugalmassága és műanyagossága befolyásolja az ellenállás változását. A puhább habokban az ellenállás nagyobb változás lehet a tömörítés során, míg a keményebb habokban az ellenállás kisebb változás lehet.
Sűrítési sebesség: A sűrítés sebessége befolyásolja az ellenállás dinamikai változását is, és a gyors sűrítés nagyobb helyi feszültségkoncentrációt eredményezhet, ami az ellenállás drasztikus változását eredményezheti.
5. Az ellenállás és a tömörítés százalékának kísérleti vizsgálata
A kísérletek során az ellenállás dinamikai változásait általában a következő lépésekkel észlelik:
· A nyomásérzékelő segítségével rögzítheti a hab tömörítésének százalékát.
· Négy szonda módszerrel vagy ellenállási feszültségmérővel valós idejű ellenőrzése a habbélés ellenállási változásainak.
· Összehasonlítsa a tömörítési százalékot az ellenállás értékével, hogy az ellenállás-tömörítés százalékos görbét kapjon.
6. Összefoglaló
A vezető habbélés ellenállás dinamikai változása és a tömörítés százaléka között bonyolult kapcsolat van. Az ellenállás általában csökken a kompresszió korai folyamatában, mivel a hab szerkezete szorosabb és a vezető részecskék közötti érintkezés növekszik. A tömörítés folytatásával azonban az ellenállás változásai fokozatosan egyensúlyodnak, és egy bizonyos tömörítési százalék elérése után a visszafordíthatatlan deformáció vagy az anyagkárosodás miatt drasztikus változások fordulhatnak elő.
